Magyarpéterlaki népzene

MAGOS

„Ahol az ökör is bort iszik”
Magyarpéterlaki népzene

Bemutatkozás

„Nálunk Péterlakán gazdag szőlősek voltak. Azért válaszolták, mikor kérdezték, hogy hova valósi vagy: magyarpéterlaki, ahol az ökör is bort iszik!
Pontosan úgy is volt. Kiengedte egy nagy gazda az ökreit, és ahogy sajtolta a szőlőt, odamentek, és az ökrök kezdték meginni a mustot a cseberből” – mesélte el mindig szívesen a mondás eredetét Csiszár Aladár magyarpéterlaki prímás.

Csiszár Aladár és a Magos közös története a 2000-es évek elején kezdődött, amikor Soós Csaba prímásunk megkérdezte Aladárt egy budapesti táncházban, hogy beállhat-e mellé muzsikálni.
Néhány évvel később Csabi már Aladár körtvélyfáji házában leste el hegedülésének titkát, a következő nyáron pedig a jobbágytelki népzene- és néptánctáborban húzták együtt a fordulókat. Azóta minden évben együtt muzsikáltunk Csiszár Aladárral Jobbágytelkén és több alkalommal Budapesten is.
Ez a mester-tanítvány kapcsolat idővel barátsággá alakult, több alkalommal is hegedűs, brácsás, bőgős, cimbalmos kollégái lehettünk Csiszár Aladárnak.
Kedves Mesterünket 2022. február 16-án kísértük utolsó útjára Körtvélyfáján. Ekkor már hónapok óta dolgoztunk a lemezen, de sajnos a közös felvétel már elmaradt…

A lemezünkkel a Felső-Maros menti Magyarpéterlaka gazdag dallamkincsét szeretnénk bemutatni, emléket állítva ezzel Csiszár Aladárnak és a híres magyarpéterlaki zenészeknek.
A személyes élmények, valamint a gazdag zenei gyűjtések segítségével igyekszünk minél hitelesebb képet adni a magyarpéterlaki magyar, román és cigány népzene páratlanságáról.

„In Péterlaka we had great vineyards. That was why when asked about the place of birth, everybody from Magyarpéterlaka would answer: ’it is where even the oxen drinks wine. It was exactly like that. A large farmer let his oxen out, and as he was pressing the grapes, the oxen came over and started to drink the stum from the pail.” – Aladár Csiszár, the violinist of Magyarpéterlaka was always happy to tell the origin of the saying.
The common history of Aladár Csiszár and Magos Band started at the beginning of the 21st century when our lead violinist, Csaba Soós asked Aladár at a dance house performance whether he could join them to play. Some years later Csabi went on to learn the secrest of Aladár’s playing at his place in Körtvélyfája, then the following summer they accompanied dancers together in a folk dance and music camp in Jobbágytelke. From that time on we performed together with Aladár Csiszár in Jobbágytelke every year, and several times in Budapest too. This master-student relationship gradually evolved into friendship, we could perform together with Aladár Csiszár as his fellow musicians: violinists, viola-, double bass- and dulcimer players.
Sadly, on 16th of February 2022 our beloved master passed away, his funeral in Körtvélyfája was the last time we could ’accompany’ him: this time to the graveyard, together with a great number of musicians and friends. We had been working on our CD for months, but our common performance could never take place.
With our album, we would like to present the rich melodic treasures of Magyarpéterlaka from the Upper Maros region, thus commemorating Aladár Csiszár and the famous musicians from Magyarpéterlaka.
Our primary aim is to give an authentic picture of this unique Hungarian, Romanian and Gipsy folk music from Magyarpéterlaka with the help of our personal experiences and rich music collections.

1. Lunkák
Sebes forduló, lassú csárdás, korcsos és cigánycsárdás

Magyarpéterlaka Felső- Maros mente egyik legjelentősebb zenészközpontja. A faluban a 20. század közepén és második felében több cigányzenekar működött egyszerre, így nem csak Péterlaka, hanem a környező falvak, valamint a Nyárád mente lakosságának tánczenei igényeit is magas színvonalon tudták kielégíteni. Híres cigányzenész dinasztia volt a Lunka család is.
Az összeállításban Lunka József kiváló péterlaki prímás különleges dallamaiból válogattuk össze a számunkra legszebbeket. Fiával, Lunka Albert brácsással volt szerencsénk többször is együtt muzsikálni.
A péterlaki muzsikusok körében kedvelt hangnem volt az e-moll. Az itt elhangzó dallamok szinte végig ebben szólalnak meg, így biztosítva a zenekar különleges hangzását. E sodró lendületű muzsikán keresztül betekintést kaphatunk a Lunkák zenei világába.

2. Verbunk

Magyarpéterlakán a táncrend régen verbunkkal kezdődött, vagy külön rendelésre, szólisztikus és kötetlen formában járták az idősebb férfiak és házasemberek a cigánybanda előtt.
Ebben az összeállításban is Lunka József dallamait játsszuk el, bemutatva ezzel a virtuóz prímás egyéniségét.

3. „Szépen szól a péterlaki nagyharang…”

Magyarpéterlakán több olyan felvételt ismerünk, ahol a hagyományos zenekari felállás helyett csupán ének és az azt kísérő 1-2 hangszer szerepel. Összeállításunkban ezt a hangzásvilágot idézzük meg cimbalomkísérettel.

Titkon nyílik, titkon hervad a rózsa,
Bárcsak titkon ne szerettelek volna.
Jobb lett volna az én árva szívemnek,
Hagytam volna békét a szerelemnek.

Kék szivárvány koszorúzza az eget,
Nem engedik, hogy téged szeresselek.
Megengedik, vagy ha nem, hát eltiltják,
Vagy ha nem, hát a síromat megássák.

Szépen szól a péterlaki nagyharang,
Szépen húzza három fehér vadgalamb.
Három fehér vadgalambnak hat szárnya,
Nem kell nékem senki megunt babája.

Búra, búra, búbánatra születtem,
Rólad, babám minden gondom levettem.
Úgy levettem, hogy még eszembe se jutsz,
Jóságodért fizessen meg a Jézus.

Árkolják a péterlaki temetőt,
Engem temessenek oda legelőbb.
Előbb engem, azután a babámat,
Hogy ne tartson más szeretőt magának.

Keserű bor, nem hittem, hogy édes légy,
Régi babám, nem hittem, hogy csalfa légy.
Csalfasággal csaltad meg a szívemet,
A jó Isten borítsa rád az eget.

A malomnak nincs kereke, mégis lisztet jár, mégis lisztet jár.
A babámat tiltják tőlem, mégis hozzám jár,
A babámat tiltják tőlem, mégis hozzám jár.

Volt nékem egy szép szeretőm, az is olyan volt, az is olyan volt,
Ha egy nap nem láttuk egymást, két nap beteg volt,
Ha egy nap nem láttuk egymást, két nap beteg volt.

Harmadik nap megkérdeztem, mi lelt téged volt, mi lelt téged volt.
A szívemet a szerelem körül fogta volt,
A szívemet a szerelem körül fogta volt.

Adsza’, rózsám a kezedet, forduljunk egyet, forduljunk egyet,
Onnan menjünk bé a kertbe, hogy szedjünk meggyet,
Onnan menjünk bé a kertbe, hogy szedjünk meggyet.

Leszedte a német kislány minden ágáról, ága-bogáról,
Hervadjon el a szerelem az orcájáról,
Hervadjon el a szerelem az orcájáról.

Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani,
Minden fordulóba egy pár csókot kapni.
Én már szántottam, hat ökröt hajtottam,
Minden fordulóban egy pár csókot kaptam.

Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani,
Ha jönne a rózsám az ekét tartani.
Az ökör az földet nem magának szántja,
A anya a lányát nem magának tartja.

Ide, lábam, ne oda, ne a szomszéd faluba!

4. Asztali nóta és sebes

A következő két összeállítást Csiszár Aladár repertoárjából játsszuk, ahogy tőle tanultuk az évek során. Elsőként a magyarok dallamait mutatjuk be, kezdve asztali nótával, melyből a péterlaki zenészekre jellemző módon sebesbe fordulunk át.

Hej, kifütyülte nékem a sárgarigó,
Katonának bésorozott a bíró.
Ha bé, biza, úgy se lesz nagyobb gazda,
Hej, jó az Isten, s hazasegít valaha.

Hej, most kezdtem én rámás csizmát viselni,
Most kezdtem egy barna kislányt szeretni.
Azt a kislányt én, más is szereti,
Hej, meg kell az én bús szívemnek repedni.
Hej, meg kell az én bús szívemnek repedni.

5. Cigányoké
Kánta, lassú és cigánycsárdás

A forduló után lassú kántáló nótával váltunk a cigányok dallamaira. A cigánycsárdások lassú és gyors változatai elmaradhatatlanok Csiszár Aladár muzsikájából, a zenekar élén a virtuóz prímásnak kiemelt szerepe van a gyors tempó és különleges hangzás miatt.

6. Maros menti románoké
Korcsos, de-a lungu, bătuta

A két leghíresebb péterlaki prímás, Csiszár Aladár és Lunka József dallamaiból válogattuk ezt az összeállítást, melyben a hagyományos román táncrendtől eltérő módon fűztük össze a dalokat.
A különböző táncdallamokban jól érezhető a két prímás eltérő hegedülési stílusa.
Mivel nekünk már nem volt lehetőségünk Maros menti román táncok alá muzsikálni, így az eredeti felvételek alapján próbáltuk meg rekonstruálni a zene hangulatát.

7. Pakulár

Buta József „Gunci” az egyik legjobb cimbalmos volt a környéken, akinek játéka a virtuozitás mellett is a hagyományos játékstílust képviselte. A dallamkövető, változatos cimbalomjáték az egész Maros mentére jellemző volt. Jóska bácsi halála után a péterlakiak sokat muzsikáltak a vajdaszentiványi Bóné Sándorral is. A juhait kereső pásztor történetét e két híres cimbalmos játékát ötvözve mutatjuk be.

8. Jobbágytelki emlék
János köszöntő, jártatós, forgatós, szöktetős

A magyarpéterlaki zenészek – a falu speciális peremhelyzeténél fogva – a Nyárád menti Jobbágytelkén élő lakosok zenei igényeit is kiszolgálták.
Nem találunk olyan házat Jobbágytelkén, ahol Csiszár Aladár ne muzsikált volna esküvőt vagy keresztelőt. Ő volt a falu legkedvesebb zenésze. Még az utolsó éveiben is, ha végigsétált a főutcán, minden kapuban megállították a helyiek, hogy felelevenítsék a régi, közös emlékeket.

Míg Maros mentén kétfajta forgatós táncot jártak, addig Nyárád mentén csak egyfajtát. Ezért más Maros menti zenészekkel ellentétben a péterlaki zenészek keverik a sebes forduló és a korcsos dallamainak egy részét. Különbség van a két vidék táncrendjében is: a Maros menti „pár” öt részből áll (verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás), míg a Nyárád menti „szakasztás” verbunk, jártatós, forgatós, szöktetős részekből épül fel.

Ebben az összeállításban elevenítjük fel a Csiszár Aladárral közösen, Jobbágytelkén játszott dallamok közül a kedvenceinket. Az elején elhangzó János köszöntőt a rendes jobbágytelki „szakasztás” követi.

Kelj fel, János, ne aludjál,
Neved napjára virradtál.

Ma van János neve napja,
Az Úr Jézus neki adta.

Felkelt János, nem aluszik,
Velünk együtt mulatozik.

Virágzik a cseresznyefa,
Szebben virít a rózsám arca.
Rózsám arca télben, nyárban,
Legvirítóbb a határban.

Ifiúságom telik el,
Azért a szívem hasad el.
Ifiúság gyöngykoszorú,
Ki elveszti, de szomorú.

Jobbágytelkén sütik a jó kenyeret,
Tizennyolc esztendős kislányt szeretek.
Tizennyolc esztendős kislány a babám,
Irigyeim azért haragusznak rám.

Jobbágytelkén két úton kell bemenni,
Nem akar a kisangyalom szeretni.
Félre akarja a szerelmét tenni,
Meg kell az én bús szívemnek hasadni.

Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Esztendőre vagy kettőre legény leszek én.
Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Apámnál is, anyámnál is nagyobb leszek én.

Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Mint a tüdő a fazékból kidagadok én.
Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Mint a tüdő a fazékból kidagadok én.

Erdő mellett nem jó lakni,
Mert sok fát kell hasogatni.
Hasogattam én már eleget,
Tizenhárom öllel s egy felet.

Ne búsuljál, amíg élek,
Járnak hozzád a legények.
Nyikorog az ajtó, jönnek már,
Felállott a macska farka már.

9. Polgári és vármegye
Polgári táncok (négyes, hatos, nyolcas, gólya) és vármegye

A polgári társastáncok idővel a jobbágytelki táncrendbe is beilleszkedtek. Ezeknek azt a folklorizált változatát mutatjuk be, ahogy a péterlakiak húzták.
A Maros menti sebes forduló dallamait Nyárád mentén a táncrend végén szereplő vármegyei sebes kíséreteként muzsikálták. A szép végszóval, Csiszár Aladár jellegzetes vastaghúros, forgatós dallamával emlékezünk mesterünkre.

Egy a kettő, három, négy,
Vissza kettő, három, négy,
Egy kettő, két kettő,
Kétszer hat tizenkettő.

Nagygazda volt nagyapám,
Nagy gazdaság maradt rám.
Hat ökör kötele,
Három vasvilla nyele.

Elfogyott a mákostészta, megmaradt a tál,
Öleletlen, csókolatlan maradtál, babám.
Gólya, gólya, sárga lábú gólyamadár.

Budapesten a nagysága maga mosogat,
A szolgáló öleli a nagyságos urat.
Gólya, gólya, sárga lábú gólyamadár.

Hetvenéves öregapám most házasodik,
Összeveri a bokáját, úgy ugrándozik.
Gólya, gólya, sárga lábú gólyamadár.

Pesten jártam iskolába, jól nevelt apám,
Azt gondolta a vén szamár, pap leszek talán.
Gólya, gólya, sárga lábú gólyamadár.

________________________________________________________________________________

SOÓS Csaba – hegedű
FEKETE Márton „Kispuma” – brácsa
ENYEDI Tamás – cimbalom
PRIHODA István – bőgő

ENYEDI Ágnes, HAJDÚ Flórián, BENEDEK Attila, JUHÁSZ Sándor – ének
SALAMON Soma – harmonika

A felhasznált zenéket gyűjtötték / Based on field recording collected by
KALLÓS Zoltán, JAGAMAS János, FEKETE Antal „Puma”, VAVRINECZ András, PETROVICS Tamás, MAGOS Együttes

A felvételek a Csend Stúdióban készültek 2021-2022-ben.
Recorded at Csend Studios in 2021-2022.

A kiadvány az NKA Halmos Béla Program támogatásával készült.
NKA Halmos Béla Programme has supported the making of this recording.

Szerkesztette, rendezte / Edited by: MAGOS Együttes
Hangfelvétel, keverés és mastering / Recording, mixing and mastering: MAZÁN Attila

Archív képek / Archive pictures : VAVRINECZ András
További fényképek / Additional photos: Chris BLACK, MAGOS Együttes

Lemezünkkel Csiszár Aladár (1937-2022) magyarpéterlaki prímás és a többi péterlaki muzsikus előtt tisztelgünk.
We dedicated our album to the memory of Aladár Csiszár lead violinist and musicians of Magyarpéterlaka.

www.facebook.com/magosegyuttes
www. magosfolkband.hu
———————————————————————————————————————————