Bartók 1914

Egy erdélyi gyűjtőút nyomában
A Transylvanian Journey

„A fáklyák már égnek, az asztal is készen, a serlegek töltve.”
„The lanterns are lit. The tables are set. The glasses are filled.”

As a small child, I once heard a long-ago recording of a strange, soft-spoken man telling a mystical story of nine boys who became enchanted stags in the „great forest”, performed with infinite calm and infinite power. I do not deny that it has been a most poignant prose experience for me ever since, even more moving than the poetry of the greatest acting giants, to listen to these words, the story of the Cantata Profana about the old man and his nine sons, in that unrelentingly firm yet gentle voice of Béla Bartók.
In April 1914, Bartók visited the Hungarian and Romanian villages of the Transylvanian county of Maros-Torda with his wife, Márta Ziegler. Of all his field journeys, this is certainly the most exciting in terms of the inter-ethnic connections of the instrumental tune stock. His earlier collections, often took place in a homogeneous ethnic environment, although he sometimes recorded material from several ethnic groups on a single journey. The route taken in the spring of 1914, however, drew on both Hungarian and Romanian material in abundance: from the Romanian-populated areas of the Upper Maros/Mureș region, it led through the Romanian-Hungarian linguistic-ethnic border, to the Hungarian-populated areas of the Nyárád valley of Marosszék, Székelyföld. Bartók was thus able to create a rich documentation of homogeneous Hungarian and Romanian areas and villages in the cultural contact zone between the two ethnicities. The tunes recorded in the 1914 journey to Mures-Torda County appears in several of Bartók’s works, as the composer was greatly influenced by this material, the last snapshot of the folk music of pre-World War Transylvania. This journey had a fateful impact on Bartók himself, on his image of folk music, and his arrangements of folk music. Without his experiences in Maros-Torda County, we would certainly know a different oeuvre of him, perhaps a more incomplete one.
With this album, the Magos Ensemble commemorates Bartók’s last great field journey to Transylvania with the melodies we learned from the archival recordings, some of Bartók’s related compositions, and material from our own field recordings in the region. Special guest musician Dumitru Toderic, a Romanian peasant fiddler from Vătava/Felsőrépa, Mures County, the first village Bartók visited on his journey, also contributes to the album with melodies from his own village.
The melodies are framed by the eternal, mystical and ambiguous text of the Cantata Profana: it echoes Bartók’s knowledge as a folk music researcher, his artistic genius, his infinite respect and love for folk music, and from the lines we can hear his opinion and perspective of his own time – and perhaps of ours too.

Soma Salamon

Kisgyerekként hallottam először a réges-régi felvételt, ahol egy különös, halk szavú ember, végtelen nyugalommal és végtelen erővel mesél el egy misztikus történetet kilenc fiúról, akik ott, a nagy erdőben szarvasokká váltak. Nem tagadom, azóta is a legátütőbb, még a legnagyobb színészóriások verselésénél is lélekbemarkolóbb prózai élmény számomra végighallgatni ezeket a szavakat, a Cantata Profana történetét az öreg apóról és kilenc szép szál fiáról azon a kérlelhetetlenül kemény, de mégis szelíd hangon, Bartók Béla hangján.
Bartók 1914 áprilisában az erdélyi Maros-Torda megye magyar- és románlakta falvaiba tett látogatást feleségével, Ziegler Mártával. Gyűjtőútjai közül minden bizonnyal ez a legizgalmasabb a hangszeres anyag interetnikus kapcsolatait tekintve. Nagyobb lélegzetvételű korábbi gyűjtéseire sokszor homogén etnikai környezetben került sor, noha előfordult, hogy egy-egy alkalommal több népcsoporttól is rögzített anyagot. Az 1914 tavaszán bejárt útvonal azonban egyaránt bőségesen merített a magyar és a román anyagból: a Felső-Maros vidékének román népességű területei felől a Marosszéki és Felső-Maros menti magyarság és a szomszédos román népesség nyelvi-etnikai határvonalán keresztül a Nyárád mente magyarlakta területeire vezetett. Bartók így egy gyűjtőút keretei között készíthetett gazdag dokumentációt homogén magyar és román lakosságú területekről, s a két nép kulturális kontaktzónájában fekvő falvakból is. Az 1914-es Maros-Torda megyei gyűjtőút anyaga Bartók több művében is megjelenik, a komponistára nagy hatással volt a gyűjtés anyaga, az I. világháború előtti Erdély népzenéjének utolsó pillanatképe. Ez az utazás sorsfordító hatással volt magára Bartókra is, a népzenéről alkotott képére, népzenei alapú feldolgozásaira. Az 1914-es Maros-Torda megyei gyűjtés nélkül minden bizonnyal egy másik Bartók Béla életművét ismernénk most, talán egy hiányosabb életművet.
Ezzel a lemezzel a Magos Együttes Bartók utolsó nagy erdélyi gyűjtőútjának állít emléket a gyűjtés általunk megtanult dallamaival, Bartók néhány kapcsolódó darabjával és a térségben végzett saját gyűjtésünk anyagával. Különleges vendégként a Bartók által a gyűjtőúton elsőként meglátogatott falu, a Maros megyei Felsőrépa zenésze, Dumitri Toderic parasztprímás is közreműködik az albumon saját falujának dallamaival.
A lemez anyagát a Cantata Profana örökérvényű, misztikus, több olvasatú szövege fogja keretbe: benne ott visszhangzik Bartók népzenekutatói tudása, művészi zsenialitása, a népzene iránti végtelen tisztelete és szeretete, s a sorok közül kihallhatjuk véleményét saját koráról – és talán a mienkről is.

Salamon Soma

1. „Once, there was an old man…”
    „Volt egy öregapó….”

2. Colind of the Sons Turned Into Stags 
    Cel unt’eș bătrână – a szarvasokká vált fiúk kolindája
    Felsőoroszi – Urisiu de Sus

3. Wedding March and Couple Dances from Râpa de Sus
    Felsőrépa – Vătava / Râpa de Sus

4. Romanian Circle Dances and Bota from the Upper Mures Valley
    Körtáncok és Bota
    Felsőrépa, Idecspatak  – Vătava / Râpa de Sus, Idicel

5. When the Shepherd Lost the Sheep
   Când păcurarul a pierdut oile / A juhait kereső pásztor 
   Felsőrépa – Vătava / Râpa de Sus, Székelyhodos

6. „Dearest loving father, aim not at thy children!” 
    „Kedves édesapánk, ránk te sose célozz!”

7. Romanian Lament and Ţigănește
    Keserves és ţigănește 
    Görgényorsova, Idecspatak – Orșova, Idicel

8. Romanian Dance Tunes and Lament on the Flute
    Román táncdallamok és keserves furulyán
    Görgényorsova, Kincsesfő, Felsőoroszi – Orșova, Comori, Urisiu de Sus

9. Romanian Dance Cycle from the Gurghiu and Beica Valleys
    Román táncrend a Görgény és a Bölkény völgyéből
   Görgényoroszfalu, Felsőoroszi – Solovastru, Urisiu de Sus

10. Béla Bartók: Romanian Christmas Carols I/6. BB 67
      Bartók Béla: Román kolinda dallamok I/6. BB 67

11. Béla Bartók: Romanian Christmas Carols I/7. BB 67
      Bartók Béla: Román kolinda dallamok I/7. BB 67

12. „The lanterns are lit. The tables are set. The glasses are filled.
      „A fáklyák már égnek, az asztal is készen, a serlegek töltve.” 

13. Lament from Nyárádköszvényes
      Keserves Nyárádköszvényesről

14. Jártatós, Forgatós, Sebes from the Nyárád Region
     Jártatós, forgatós és sebes a Nyárád mentéről
     Nyárádremete, Nyárádköszvényes, Székelyhodos

15. Béla Bartók: 15 Hungarian Peasant Songs, 3. BB 79
      Bartók Béla: 15 magyar parasztdal, 3. BB 79

16. „Where Do You Go, Three Orphans…”
      „Hová mész, te három árva…”

17. Székely Laments and Dance Tunes on the Flute
      Székely keservesek és táncdallamok furulyán
     Nyárádremete, Nyárádköszvényes, Székelyhodos.

18. My Bright Sun…
      Napom, napom, fényes napom…

19. „But we cannot go!”
      „De mi nem megyünk!”

20. Béla Bartók: 15 Hungarian Peasant Songs, 2. BB 79
       Bartók Béla: 15 magyar parasztdal, 2. BB 79

21. Looking Back
      Visszatekintés

22. Only From Clear Springs
      Csak tiszta forrásból…

A kilenc csodaszarvas szövegét elmondja:
The text of The Nine Enchanted Stags is presented by:

Bartók Béla (1, 6, 12, 19, 22)

Performed by:
Közreműködnek:

Magos Együttes:

Enyedi Ágnes – ének / vocals (2, 7–9, 14, 17–18, 21)
Kovács Márton – hegedű / fiddle (3–4, 7, 9, 21)
Soós Csaba – hegedű / fiddle (9, 14, 21)
Salamon Soma – furulya / flute (5, 8, 13, 17)
Éri Márton – kontra / 3-stringed viola (3–4, 9, 21)
Enyedi Tamás – cimbalom (9, 14, 21)
Prihoda István – bőgő / bass (3–4, 9, 21)

With:
Valamint:

Dumitru Toderic (Felsőrépa – Vătava / Râpa de Sus) – hegedű, furulya / fiddle, flute (3–5, 21)

Várallyay Fülöp – zongora / piano (10–11, 15, 20)

Performers on the Archival Field Recordings of the Song nr. 16:
A 16. szám archív felvételén hallható adatközlők:

Kornya Sándor (Székelyhodos) – furulya / flute
Kis M. Ferenc (Nyárádköszvényes) – ének / vocals

Archival inventory numbers of the Recordings used in Song nr. 16:
A 16. számban felhasznált felvételek médiajelzetei:
NM H 3711 c; NM H 3727 a

Record and Sound:
Hangmérnök:
Dióssy Ákos

Edited and Directed by:
Szerkesztő, zenei rendező:
Salamon Soma